Kányádi Sándor: November
Nyugaton, keleten
vörös az ég alja.
Régről nem kelepel
kéményen a gólya.
vörös az ég alja.
Régről nem kelepel
kéményen a gólya.
Csóka- s varjúsereg
lepi el a fákat,
véget a szél se vet
a nagy csárogásnak.
lepi el a fákat,
véget a szél se vet
a nagy csárogásnak.
Pedig fúj, ahogyan
fújni tud november,
birkózik a csupasz
hegyekkel, vizekkel.
fújni tud november,
birkózik a csupasz
hegyekkel, vizekkel.
Bömböl a szél, süvölt,
dühében már jajgat:
túlcsárogják dühét
a csókák és a varjak.
dühében már jajgat:
túlcsárogják dühét
a csókák és a varjak.
Unatkozik az eső,
lógatja a lábát,
messze van még az este,
hogy üsse el napját?
Kéne enni valamit,
mit főzzön ebédre?
Kása, málé, főzelék,
elkészülne délre.
Szitál egy kis hódarát,
szór bele sok lisztet,
kever bele ködmagot,
kavar bele szelet.
Elkészült már az ebéd,
vihar lett belőle,
záporozik az eső,
szaladjunk előle.
lógatja a lábát,
messze van még az este,
hogy üsse el napját?
Kéne enni valamit,
mit főzzön ebédre?
Kása, málé, főzelék,
elkészülne délre.
Szitál egy kis hódarát,
szór bele sok lisztet,
kever bele ködmagot,
kavar bele szelet.
Elkészült már az ebéd,
vihar lett belőle,
záporozik az eső,
szaladjunk előle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése